Az alternatív orvoslásról sokféle tév hít kering a köztudatban. Pedig az gyógyítás ezen műfaja is a “hivatalos” tudósok által észlelt felfedezésekből  fejlődött ki.

 

 

 

Dr. Albert Abrams /1863-1924/

A radionika atyja egy híres amerikai orvos Dr. Albert Abrams, aki az 1800-as évek második felében patológus professzor volt a Cooper Orvosi Egyetemen.

Megfigyelte, hogy némely betegségeknél  /tuberculosis, syphilis/ a hasi kopogtatási lelet bizonyos hasfali területen megváltozik, dobozossá válik. Kezdetben elkezdte a betegségeket a hasi lelet alapján diagnosztizálni és megfigyelte, hogy kellő gyakorlattal a hasi lelet alapján a betegségek nagy biztonsággal ismerhetők fel.

A radionika szempontjából áttörő felfedezése a következő volt: megfigyelte, hogy ha egy beteget és egy teljesen egészséges embert egy elektromos kábellel köt össze, akkor az egészséges emberen a vele kapcsolatban álló betegnek megfelelő hasi kopogtatási lelet válik észlelhetővé.

A következő lépés az volt, amikor azt figyelte meg, hogy a betegségek átvezethetősége függ az elektromos kábel ellenállásától.

Szerkesztett egy készüléket, melynek segítségével képes volt az elektromos  kábel ellenállását változtatni.

Megfigyelte, hogy minden betegség számára létezik legalább egy ellenállásérték, melynél a betegség a legkönnyebben átvezethető.

A jelenséget Abrams-féle elektronikus reakciónak nevezte el és felfedezését röviden így summázta:

1. Minden anyag “sugárzik'”
2. A “”sugárzások” annak megfelelően különböznek egymástól, hogy milyen a sugárzást kibocsátó minta atom- vagy molekulaszerkezete.
3. Függetlenül a származásától, a “sugárzás” képes hatást gyakorolni az emberi idegrendszerre.

Egy másik amerikai orvos-chiropraktör Dr. Ruth B. Drown új dimenziókat nyitott e tudományban, amikor az erede­ti Abrams-féle vizsgálóeljárás helyett egy ugyanilyen elven alapuló, de lényegesen egyszerűbb vizsgálómódszert vezetett be. Ezeken a vizsgálatokon már nem kellett a betegnek jelen lennie, ha­nem elegendő volt csak a betegből vett vér- vagy hajminta.

Ő volt az, aki felfedezte, hogy távolságból nem csak diagnózist lehet készíteni, hanem hatásos kezelést is lehet végezni a betegből származó minta közvetítésével.

Az úttörők között mindenképpen meg kell említeni George De la Warr, W. Guyon Richards, Malcolm Rae, David W. Tansley és Bruce Copen nevét.

A radionika elnevezés két szó – a rádiótechnika és az elektronika – összevonásából keletkezett.

E két technika mellé bevontáka radiaesthesiát, mint munkamódszert.

A radionika elméleti és gyakorlati alapjában a következő elképzelések állnak:

1. Az emberek illetve minden élő objektum egy közös térben helyezkednek el (Dr. Abrams szerint ez a közös tér a Föld mágneses tere).
2. Minden életforma rendelkezik saját (elektromágneses) térrel, mely individuális tér szerves része a nagy közös térnek.
3. Az ősi elképzelés értelmében “az energia követi a gondolatot”, így a gyógyító jel vagy gyógyító “gondolat” a közös tér segítségével az operátortól a páciens felé halad.
4. A páciens és a gyógyítója közötti kapcsolat teljes mértékben független a köztük lévő távolságtól.

Franz Anton Mesmer, német orvos /1734-1815/ disszertációt írt az Animális Magnetizmus felfedezéséről:

Az animális magnetizmus egy univerzális, mindent átható fluidum, mely a természetben egy egységes teret képez, és közvetít minden áramlást legyen az akár a csillagok és a Föld közötti, akár élőlények közötti áramlás.

1. Ez a legszubtilisebb fluidum az egész természetben, mely képes áramlását fokozni vagy csökkenteni és mindenféle mozgás megjelenik benne, illetve szétterjed általa.
2. Az emberi testnek pólusai vannak és más egyéb tulajdonságaiban is hasonlít a mágneshez.
3. Az animális magnetizmus mozgása és értéke (információ tartalma) révén képes kapcsolatba lépni az egyik test a másikkal, legyen az akár élő, akár élettelen.
4. Segítségével óriási távolságokból lehet hatni bármire úgy, hogy közben nincs szükség semmilyen más közvetítőre.
5. Tükrökkel vissza lehet verni és fel lehet erősíteni, hang segítségével kommunikálhatunk vele és felerősíthetjük, tárolhatjuk, összesűríthetjük és szállíthatjuk.

Az animális magnetizmus fluiduma nagy valószínűséggel megegyezik Baron Charles von Reichenbach Od-jával, W. Reich Orgon-jával, Paracelsus Muniá-jával, Eeman X-erő-jével, Harold Saxton Burr L-mező-jével, Alice Bailey Kozmikus Tüz-ével, a teozófusok Fohat-jával, az alkimisták Prima Matériájával, az orosz parapsychológusok bioplazmájával.

A Mesmer által leírt szabályok univerzálisak és minden ezoterikus gondolatmenetben felhasználhatók, mint munkahipotézis.

Ezek értelmében a modern radionika az ősi radiaesthesia és a modern félautomatikus műszerek kombinációja.

Egy olyan tudomány, mely valamilyen nem pontosan azonosított sugárzások detektálásával és manipulálásával foglalkozik úgy, hogy közben nem nélkülözheti az operátor spontán meglévő vagy tudatosan kifejlesztett extrasensorikus képességét.

Diagnosztizáláskor az operátor méri a páciens bizonyos minőségének tökéletes állapota és a jelenlegi állapota közötti különbséget.

A módszer számos előnnyel rendelkezik a többi orvosi diagnosztikus eljárással szemben:

1. Segítségével komplett állapotfel-mérést lehet készíteni a betegről relatíve rövid idő alatt, nagy találati pontossággal.
2. A vizsgálatkor nem szükséges a páciens jelenléte, hiszen bármilyen róla vagy belőle származó minta elegendő ( egy csepp vér, egy csepp vizelet, néhány szál haj, a pácienst ábrázoló fénykép, a beteg saját kezű aláírása.)
3. A vizsgálat nem csupán a fizikai testi síkon, hanem a lelki és a tudati szin­teken, sőt felsőbb spirituális síkokon is elvégezhető.
4. A betegségek még fizikai manifesztációjuk előtt felfedezhetők.
5. Mivel a vizsgálat “mélyebb értel­mű” (lásd később), mint a fizikai testi tünetek detektálása, ezért segítségével fel­tárható a betegség “valódi oka”.

Diagnózis készítésekor a készülék használatának az a célja, hogy megkap­juk azokat az információs minőségeket­ – legyenek azok a test részeinek vagy be­tegségeinek információs jellemzői – me­lyeket a beteg testben keresünk úgy, hogy közben mentesítsük az operátort attól, hogy folyamatosan koncentráltan tartsa a figyelmét azon, amit éppen vizs­gál a betegen.

Természetesen a vizsgálat eredmé­nyétől függően terápiás program állítható össze.

Cikkünket következő számunkban folytatjuk.