Nyáron a kórokózóktól rettegünk, télen pedig a bacilusoktól. Pedig a tradicionális orvoslás szerint minden betegség oka  bennünk keresendő.

 

 

 

A jelenlegi modern orvoslás a kórokozóknak négy fő csoportját különbözteti meg: vírusok, baktériumok, gombák és paraziták.

A gyulladásos betegségek nagy részéért ezeket teszik felelőssé, de egyre inkább eluralkodik az a nézet, amely szerint olyan betegségeket is kórokozók okoznak, mint például a rosszindulatú daganatos megbetegedések.

Kémiai anyagok egész sorát fejlesztették ki, melyek a  betegséget okozó kórokozókat elpusztítják. Az egyre drágább és hatékonyabb kémiai szerek alkalmazása ellenére nagyon sok ember szenved tartós vagy folyamatosan visszatérő fertőzésektől.

Ez a tény mindenképpen arra kell, hogy irányítsa figyelmünket, hogy a gyógyításnak ez a módja csak bizonyos tüneteket képes megszüntetni, de a betegség egészét nem.

A tradicionális orvoslás elgondolása értelmében minden betegség oka a torzult lelki, illetve tudati működésben keresendő. Ebben az értelemben a betegségeket mindenki saját magának okozza és nem a külső tényezők.

Mivel a betegség a torzult érzelmi vagy tudati élet miatt keletkezik, ezen a szinten szükséges gyógyítani.

A problémát az okozza, hogy ezek a torzult működések, amelyek a tudattalanban keletkeznek és itt is működnek mindössze olyan enyhe „elváltozásokat” okoznak, amelyeket a megbetegedett ember nem, vagy alig észlel. Ha az elváltozások hosszabb időn keresztül megoldás nélkül fennállnak, akkor előbb vagy utóbb a velük analógiában álló testrészben, a szintén velük analógiában álló tünetcsoportokat váltják ki, melyeket fizikai testi megbetegedésként észlelünk.

Ebben az elképzelésben tehát a fizikai testi tünetek azt a célt szolgálják, hogy egyértelműen és világosan megmutassák az illetőnek, hogy milyen elváltozások vannak a tudattalanjában. Így a betegség tüneteit „barátunknak” tekinthetjük, amik segítenek észlelni a nem észlelhető tartományban lévő elváltozásokat, és világosan megmutatják azt az utat, ahol a megoldás található.

Ha ezt a gondolatmenetet követjük, teljesen világossá válik, hogy az úgynevezett kórokozók nem a betegség okai, hanem annak tünetei.

Minden fizikailag megjelent dolognak, így a kórokozóknak is, van olyan szellemi tartalma, amit az analógia szabályai alapján, a betegség helyének és tüneteinek vizsgálatával következtethetünk ki. Ezt a szellemi tartalmat tekinthetjük a betegség, a beteg számára intézett üzenetének. Mivel a beteg ember már fizikai testi tünetektől szenved, teljesen nyilvánvaló, hogy ezt az üzenetet nem értelmezte időben, úgy is mondhatnánk, hogy a beteg ember és a betegsége nem kommunikálnak egymással.

Egy ilyen helyzetben mindössze a kórokozók elpusztítása nem hozhat teljes gyógyulást!

A tradicionális értelemben vett gyógyítás  célja ennek az információblokkolásnak a megszüntetése, a beteg és a betegsége egymással való szembesítése.

Tudatni a beteggel a betegsége üzenetét több különböző módon lehetséges:

Az egyik lehetőség a tünetek alapján feltárt üzenet tudatossá tétele a beteg emberben. Ez a megoldás a beteg számára jelent többletfeladatot, mert az értelmezést követően meg kell változtatnia bizonyos gondolkodásbeli, érzelmi és életmódbeli szokásait.

Egy kis segítség a tünetek tudatossá tételéhez:

Legelőször is különbséget kell tennünk az akut (heveny) és a krónikus (régóta fennálló) fertőzések között. Az akut fertőzések tünetei általában a zavar kompenzációjaként jelennek meg, míg a krónikus fertőzések tünetei tisztán a kórokozó szellemi tartalmát tükrözik. Az értelmezéshez a tradicionális kínai medicina analógiáit hívjuk segítségül.

Akut vírusfertőzések: panaszok hirtelen, mindenféle előzmény nélkül jelennek meg. Általában a megszokott, gyakran ismételt cselekvéssorozatok, szokások Nedvesség Qi kompenzációjaként hirtelen változtatást követelnek ki, tükrözve ezzel az akut vírusfertőzések Szél Qi jellegét. Például a megszokott és esetleg hibás kommunikációt megszakítja és új mederbe tereli egy légúti vírusos fertőzés.

Krónikus vírusfertőzések: ebben az esetben főleg a vírusok Hideg Qi jellege tükröződik, mely a funkciók leállását, a szerkezet, vagyis a szellemi tartalom hordozója torzulását közli a beteggel. Például Hepatitis C vírus okozta krónikus májgyulladás.

Akut baktériumfertőzések: a panaszok néhány nap alatt fejlődnek ki egyre súlyosabb állapotba hozva a beteget, gyakran lázzal járnak. Általában a szűkre szabott, vagy szűknek érzett keretek Szárazság Qi lebontására törekszik, így megnyilvánítja Meleg Qi jellegét. Például: az akut húgyhólyag gyulladás a visszafojtott feszültség oldását szeretné elérni.

Krónikus baktériumfertőzés: gyakori tünet, hogy a panaszok hosszabb-rövidebb panaszmentes időszakokat követően rendszeresen visszatérnek. Ebben az esetben a baktériumok Meleg Qi jellege tisztán látszik. Például: krónikus visszatérő húgyhólyaggyulladás arra serkenti Meleg Qi a szervezetet, hogy új feszültség kezelési és levezetési lehetőségeket találjon.

Akut gombás fertőzés: mivel a gombák Nedvesség Qi jellegűek és így aktivitásuk természetüknél fogva kissé korlátozott, ezért akut fertőzések relatíve ritkán fordulnak elő. Mégis egy ilyen fertőzés a megbetegedett szervhez tartozó életterület „a lélekben történő meghalását” igyekszik gátolni és felé újfajta gondoskodással fordulni.

Krónikus gombás fertőzések: meglehetősen gyakori fertőzési forma, mely általában olyan tüneteket okoz, mely az életet megnehezíti ugyan, de nem teszi élhetetlenné. Ezeknél a fertőzéseknél a gombák tisztán Nedvesség Qi jellege mutatkozik meg, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy a beteg életterület más fajta gondoskodást és odafigyelést igényel. Például: hüvelyben előforduló krónikus gombás megbetegedések.

Akut parazitafertőzések: szintén meglehetősen ritkák. Ilyen esetekben a paraziták Hideg Qi jellegüknél fogva a beteg terület kóros kontrollját (Forróság Qi) igyekeznek kompenzálni.

Krónikus parazitafertőzések: sajnos sokkal gyakoribbak, mint gondolnánk. Royal Raymond Rife és Hulda Regehr Clark szerint a parazitafertőzések képezik az összes fertőzés „melegágyát”. Saját tapasztalataink szerint is gyakorlatilag minden típusú fertőzés mellett megtalálhatók a paraziták, akár aktív, akár inaktív állapotban. Hideg Qi jellegzetességüknél fogva megmutatják, hogy a megbetegedett szerv, illetve a hozzátartozó életterület fékezett, működésében gátolt. Teljesen érthető, hogy a sérült életterület új, alternatív megoldásokat keres funkciójának visszaállítására és ezt a törekvését más, egyéb kórokozók megjelenése mutatja.

A másik lehetőség, hogy valamilyen külső eszközzel a szükséges jeleket a betegbe juttatjuk. Ez történhet klasszikus homeopátiás szerekkel, a beteg szervekből vagy saját testnedvekből készült homeopátiás szerekkel, vagy elektronikus, elektromágneses úton. Ezek a módszerek kevésbé igénylik a beteg aktív és tudatos közreműködését gyógyulása érdekében.

Mi sem bizonyítja hitelesebben a tradicionális és napjainkban az alternatív orvoslás ezen elképzelésének helyességét és működőképességét, mint az, hogy az addig kezelhetetlen krónikus, vagy visszatérő fertőzésektől szenvedő betegek nagy része e módszerek alkalmazásával meggyógyítható.