A nehézfémek és a betegségek kapcsolata

 

Viszonylag új keletű az a tudásunk, mely szerint „a környezetünkben lévő nehézfémek a szervezetbe jutva betegségeket okoznak, illetve már meglévő betegségeket fenntartanak, vagy esetleg súlyosbítanak”.

 

A fenti állítást úgy kellene pontosítanunk, hogy bizonyos betegségek esetén nagyon gyakran található meg a szervezetben ugyanaz a nehézfém.

Valójában nem tudjuk, hogy mi a szerepe a nehézfémeknek a betegségek kiváltásában, sőt, azt sem, hogy egyáltalán van-e bármiféle szerepük. Mindenesetre az feltűnő, hogy adott betegség esetén nagyon gyakran ugyanaz a nehézfém mutatható ki a szervezetből.

 

Úgy gondolom, a nehézfémekről szerzett tapasztalataink sem kívánják meg, hogy revideáljuk azt az elképzelésünket, mely szerint a betegséget nem külső tényezők, hanem valamiféle belső, az érzelmi vagy tudati világban létrejött zavar okozza.

 

Ez esetben mi a célja a nehézfémek vizsgálatának a szervezetben, és mi az értelme annak, hogy megpróbáljuk őket kiűzni a szervezetből?

 

A betegségeket nem ezek a fémek okozzák, viszont ők azok, akik az érzelmi vagy tudati zavart a fizikai testi szinten megjelenítik. Teljesen egyértelmű, hogy nem véletlen, melyik nehézfém található meg a betegben. Ugyanis – mint mindennek – a nehézfémeknek is van egyfajta információtartalmuk, az a valami, amit a világ felé közölni akarnak.

Így, ha tudjuk melyik fémet találhatjuk meg a szervezetben, illetve ismerjük ezek érzelmi és tudati jelentését, úgy sokkal közelebb tudunk kerülni a betegség valódi okához.

 

A leggyakrabban található nehézfémek és jelentéseik (röviden, a teljesség igénye nélkül):

• Higany: olyan külső, vagy belső, valós vagy vélt ellenséges hatás elleni védekezés, mely a kontrollt, a belső erőt illetve a „hatalom” gyakorlását érinti.
• Kadmium: olyan külső, vagy belső, valós vagy vélt ellenséges hatás elleni védekezés, mely az ötleteket, az egyéni jellegzetességeket illetve az alkotást érinti.
• Nikkel: a mindennapi jól végzett rutin tevékenységen belül a függetlenség megőrzésének igénye, illetve ennek elvesztése
• Ólom: annak a látszatnak a minden erővel és energiával történő őrzése, mely azt mutatja mások felé, hogy az önkontroll és/vagy a mások felett gyakorolt kontroll tökéletesen működik. Az a törekvés, mely elterel minden ilyen irányú érdeklődést, így kendőzve el a külvilág felé a belső zavart.
• Tallium: visszavonulás a belső világba, visszahúzódás egy olyan környezetből, amely már nem tart igényt a végzett tevékenységre.

 

A nehézfémek laboratóriumi kimutatása nehézkes és sohasem pontos. Ugyanis leginkább a szövetekben rakódnak le és csak kis mennyiségük kering a vérben.

Legpontosabban az ún. radionikai eljárással mutathatók ki, amely nem az anyagot magát keresi, hanem csak a rá jellemző rezgéseket. Ebben az esetben a vizsgált minta általában hajminta.

 

 

 

 

Pontos beazonosításuk után relatíve könnyen eltávolíthatók a szervezetből méregtelenítő készítmények, célzott rezgések sugárzása vagy homeopátiás kezelés hatására.

 

A nehézfémektől – és azok érzelmi, tudati jelentésétől – megszabadult beteg szervezet gyorsabban gyógyul meg, illetve a még egészséges szervezet könnyebben tartja meg egészséges állapotát.

 

 

.

 

Dr. Földes László